Ezt a verset akkor írtam, mikor a Karib-tenger kalózai filmet vetíteni kezdték a mozikban. Jó olvasást!
Kisfiúk álmai voltak ők,
De sokak szerint csak gonosztevők.
Legendák és börtönök szülöttei,
S hajók gonosz kapitányai.
Szelték a tengert hajóikon,
Kalózkodtak s raboltak más hajókon.
A katonaság nem tett kivételt velük
Akasztófára került mindegyikük.
Nagy vezérük volt Fekete Szakáll,
Vagy Jack Sparrow kapitány.
Nőket s városokat tettek tönkre,
Miért szeretjük mégis őket?
Kalandos élet volt az övéké
A halált is vállalták tetteikért.
Mesés kincseket ástak el szigeteken,
Térképet is rajzoltak hozzá, szívesen.
Átokról is szólnak mendemondák,
Vagy ezek csak kísértet históriák?
Egyeseket az ördög se fogadott be,
Az élők közt bolyongnak, szenvedve.
Ma már csak álmok és történetek ők,
De az emlékezett, az örök.
Szeretjük őket hiába is tagadod,
Örök életűek ők, a kalózok.